"Ha valaki odaadja a szívét neked, vigyázz rá, mert te sem szeretnéd, ha a tiéd törnék össze!"

2013. június 20., csütörtök

Díj Orsitól!

Sziasztok!

Ismét itt vagyok, most egy díjjal, amit Orsitól kaptam nem olyan rég.
Ez úton szeretném megköszönni neki, hogy rám gondolt, hogy nekem adja. Köszönöm, Orsi, nagyon jól esett! :)



És akkor pár szó erről a díjról:

Megemlítjük, megköszönjük, hogy kitől kaptuk a díjat.
 Felsorolunk 4 bloggert, akinél 100-nál kevesebb a (feliratkozó) rendszeres olvasók száma.
 Egy kommentet hagyunk a kiválasztott 4 blogon a díjazásról.


Akiknek szeretném átadni:
1. Nikol
2. Artie


Üdv. Bonnie

2013. május 12., vasárnap

Újra itt!

Sziasztok!


Visszatértem, mégpedig egy ajánlóval! Mindenki figyelmébe ajánlom, aki szereti az igazán jó történeteket!

Az évek során kialakult egy fantasztikus tehetség. És volt olyan szerencsém, hogy figyelemmel kísérhettem a dolgait, és a közelében lehettem, ami csodálatos érzés. Hogy kiről vagy miről is beszélek? Hát Lizzy Deer-ről! Egy fiatal, ám annál teheségesebb lány írónői pályájának kezdetéről. Minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy nagyon jól ír! Ha valami szórakoztató, igazán szenvedélyes, de mégis izgalmas sztorira vágytok, akkor feltétlenül el kell olvasnotok majd a könyvét, melynek címe Always&Forever, ami két fiatal (Rose és Seth) eseménydús történetét mutatja be.



"Képes vagy szeretni a végtelenségig? Képes vagy feladni életed a szerelmedért?"



Lizzy nagyon szeretné majd kiadatni ezt a regényét, de az még odébb van. A történet a fent említettek mellett tartalmaz 18+-os részeket is, tehát csak annak ajánlott, akit érdekelnek az ilyenek is (ebben a részletben, amit megmutatok itt nektek, még nincs ilyen).
Ha nem hiszitek, hogy tényleg olyan jó, mint amilyennek mondom, hát tessék, itt egy részlet belőle! :



Csöndesen indultam el, kisurrantam az iskolából, átléptem a kaput és már az utcán voltam... nem mintha érdekelt volna ha észrevesznek. Valami bulit kerestem... vagy valamit amivel elüthetem az időt. Holnap tanítás... amire nem megyek el, eszem ágában nincs beülni matematika órára, vagy valami egyéb ön kínzásra. Emberek nevetgéltek az utcán, hangosan beszélgettek, kis csoportokat alkottak, a sör kézről- kézre járt. Autók dudáltak, elszáguldottak előttem. Hűvös volt... lassan itt az ősz. A Trinityben nem szeptemberben kezdődött a tanítás, hanem nyár közepe táján. Nem messze előttem neonlámpák fényénél egy rakat fiatal ácsorgott, hangosan nevettek, cigaretta füst szállt a sötét ég felé. Igen... igen ezt kerestem! A kék neonkiírás büszkén hirdette a szórakozóhely nevét: Black Panther. Elnyomtam a cigarettám, a bejárathoz mentem és a biztonsági őrre mosolyogtam, aki végigmért aztán biccentett, bemehetek. Odabent fülledt tömeg vonaglott a dübörgő zenére, lengén öltözött pincérnők egyensúlyozták a tálcákon az italokat az asztalok között, fények villóztak, emberek szórakoztak. Tökéletes! Elvigyorodtam, levettem a kabátom, kivettem belőle az értékeim, aztán a ruhatárba adtam és a tömegbe vetettem magam. A pultoknál, a sarokban és a fal mellett izzadt párok csókolóztak, ölelkeztek, a kezek felfedező útra indultak, forró csókok csattantak, elszabadultak a vágyak. A mosdóknál részeg alakok kefélték a részegebb nőket, a sarokban drog cserélt gazdát, a táncparketten önfeledten vonaglott a tömeg, a testek egymásnak simultak. Imádtam ezt a felfokozott, túlfűtött hangulatot! A bárpulthoz táncoltam, össze- össze mosolyogtam az emberekkel, volt akire rákacsintottam, mások végigsimították a derekam, de nem álltam meg. Mikor odaértem, leültem egy székre és a pultra támaszkodtam.
- Mit adhatok?- kérdezte a pultos.
- Jack Daniels.- válaszoltam és hátranéztem a tömegre. Pár perc múlva meg is jött a rendelésem, egy húzásra felhajtottam a méreg erős whisky- t.
- Még két fordulót.- mondtam a csaposnak, aki vállat vont és kihozta a rendelésem. Miután kihozta kifizettem őket. Ott ücsörögtem és onnan néztem az embereket, áldozatot keresve, hogy ma este kivel kezdjek ki, kivel játszadozzak, vagy kihez csatlakozzak.
- Óhh ugyan béébi!- hallatszott a már nem túl józan hang mellőlem. Oda pillantottam a mellettem álló srácra.
- Tequila a hölgynek és nekem.- mondta és odacsúsztatta a pénzt az asztalra. Szemöldök felvonva néztem, jól szórakoztam, kezemben ott volt a maradék whisky. Ekkor felnézett rám, és szinte meglepett arcot vágott.
- Óhh hellóó!- vigyorgott és közelebb lépett hozzám. Tekintete nem éppen az arcom fürkészte, valahogy jobban érdekelte az ami lejjebb volt. Én csak felsóhajtottam és leszálltam a székről, így előtte álltam, nem sokkal volt magasabb nálam. Sötét szemei voltak, fekete haja, kreol bőre és széles mosolya, amit leginkább az alkohol okozott.



... és ez még csak a kezdet. Ha megtetszett ez a kis szösszenet a könyvből, lájkoljátok a facebook-os oldalát és mutassátok meg Lizzy-nek, hogy tényleg tetszik nektek is, és csak így tovább!

Köszönjük mindenkinek, aki nyom egy lájkot :)
Üdv.: Bonnie